Üdvözöllek kedves vendég!

 

  Az erdő fohásza 
Vándor, ki elhaladsz mellettem 
hallgasd a kérésem. 
Én vagyok tűzhelyed melege 
Hideg téli éjszakákon, 
Én vagyok tornácod barátságos fedele, 
melynek árnyékába menekülsz a tűző nap 
elől, és gyümölcsöm oltja szomjadat. 
Én vagyok a gerenda, mely házadat tartja 
Én vagyok asztalod lapja, 
Én vagyok az ágy, amelyben fekszel, 
A deszka, amelyből csónakodat építed. 
Én vagyok a házad ajtaja, bölcsőd fája, 
koporsód fedele. 
Vándor, ki elhaladsz mellettem, 
ne emelj rám kezet! 
Ne bánts! 
(Ismeretlen szerző)

 

 

 Barangolásaim:

 

Wass Albert - MESE AZ ERDŐRŐL


,,Menj bátran, minél mélyebbre az erdők közé.
A fák alatt itt-ott még látod majd a harmatot,
ahogy megcsillan a fűszálak hegyén.
Jusson eszedbe, hogy angyalok könnye ez.
Angyaloké, akik sokat sírnak ma is,
mert annyi sok embernek marad még zárva a szíve a szép előtt.

De miattad nem sírnak már.
Mosolyognak, ha meglátnak jönni. Mosolyognak a fák is.

 

A virágok legszebb ruháikat öltik magukra,
és megdobálnak láthatatlan, puha illatlabdákkal.
Minden olyan szép, puha, tiszta és illatos körülötted.
Mint a mesében.
Csak mégy és arra gondolsz, hogy szép.
Semmi mást, csak azt, hogy szép.
A virágok ahogy nyílnak.
A fák, ahogy susognak a szellővel.
A forrás, ahogy mesél. És a madarak és minden.ű

És ahogy mégy, céltalanul, egyik tisztásról a másikra,
valahol megleled az Angyalok Rétjét.
Nem tudod, hogy ez az, mert az angyalokat nem láthatja a szemed.
Csak annyit érzel, hogy csodálatos.
És megállsz.
És abban a pillanatban megnyílik a szíved,
és az angyalok észrevétlenül mellé lépnek,
és kincseikkel töltik meg a szívedet.

A legnagyobb kincsekkel, amik csak vannak az ember számára:
a Jóság, a Szeretet és a Békesség.

Egy nagy, csillogó felhőn a Jóisten ül, bárányfelhőket pöfékel nagy,
kék pipából, és jóságosan alámosolyog.
Ha visszatérsz újra az emberek közé, a Rontó-emberek,
a Gyűjtő emberek közé, és ha gonoszak hozzád,
te mégis jóval viszonozd gonoszságukat,
szeretettel vagy mindenki iránt
és az élet legnehezebb napjaiban is derű és békesség lakik a szívedben:
csak akkor sejtik meg, hogy az Angyalok Rétjén jártál, kisfiam."
/Erdők könyve/